|
 |
|
|
... találhatott. Ő csak azt vette tudomásul, hogy Magyarországon úgy fejlődött ki a polgári élet, hogy közben megmaradt a feudalizmus is. Pongrácz gróf középkori életet tud élni a XIX. században (Beszterce ostroma), és a feltámadó Zrínyi Miklósnak legföljebb a modora szokatlan, de egészen jól beilleszkedik a hazai félfeudális kapitalizmusba (Új Zrínyiász).
Mikszáth életműv... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... jelenséggel együtt fejlődött, soha el nem tűnt a képernyőről. A kor divatja szerint számtalan műfajban láthattuk: a hetvenes években főként irodalmi adaptációkban tűnt fel (A fekete város, Beszterce ostroma, Mire megvénülünk, Különös házasság), de ifjúsági film, az Égigérő fű is bővítette repertoárját. A teleregény megunt ruháját a rendszerváltás után ismét másra cserélte, 1994-be... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ma tényleg semmi nem történt.
Délelőtt megnéztem a Beszterce ostroma videó felét.
más nem történt
Ja de!
Szakad az eső, és én megyek mindjárt suliba :)
Na pá ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... megkülönböztethetők a Tatros-, az Uz-, a Szalonc-, az Ojtoz- és a Tázló-völgyeiben élő "székelyes csángók", ezeknek anyagi kultúrája némi hasonlóságot mutat a csíki és háromszékivel; az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén Bákó város közelében lakó "déli csángók"; és a Moldova folyó Szeretbe ömlése táján, Románvásár közelében élő "északi csángók". A csángóság évszázadokon keresztül m... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... területére, akik a mai Hunyad és Alsó-Fehér megyékben a magyarok közé ékelődtek. A szíves fogadtatás újabbak követték; így alakultak ki a szerdahelyi, a kőhalmi és a szászvárosi székek. Beszterce környékére 1240 előtt az ezüstbányák kiaknázására is érkeztek szászok. Az igazi nagy letelepülési lendület 1211-ben volt, amikor II. András a Szentföldről távozó német lovagrendnek adomán... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... legegyszerűbb beosztást bízta rám, a pénztárnapló vezetését. Persze, sejtettem, hogy ez nem valami vezető állást jelent. Illendően bemutatkoztam a főpénztáros úrnak, Millim Francinak, aki besztercei szász létére elég jól peszélte matyarul. A pénztárnapló közvetlenül a pénztárfülke melletti asztalon állott, ide kellett bevezetnem a belégeket, azután beadni a fülkébe.
Sajnos, n... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... domestica L.) "keleti eredetű"; ennél pontosabbat botanikusaink nem tudnak mondani. Hazai legkorábbi leletünk a bronz-vaskorból származik. Hazai nemesítése világhírű lett. Ősi magyar szilvák: Besztercei szilva, Boldogasszony szilvája, Duránci szilva, Nyári aszaló, Penyigei szilva, Sár(ga) szilva és Vörös szilva.
- A szőlőművelés és a bor készítése. A rómaiak által... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Aranyórát.
A filmgyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve felváltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat (pl. Mágnás Miska), és komolyabb tárgyú műveket (pl. Beszterce ostroma, Különös házasság). 1965-ben készült a - talán legismertebb - filmje, a A tizedes meg a többiek, mely bekerült a budapesti tizenkettő, az 1945 után készített tizenkét le... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... A különc a jelenben élő múlt, akinek erényei és vétkei csak a melankólia és az irónia, az elégia és humor egyidejű jelenlétével szemlélhetők és ábrázolhatók méltányosan.
A Beszterce ostroma 1894 attól élesebb paradigma, hogy itt a társadalmi (kisvárosi és vármegyei) közeg olyan környezetként jelenik meg, amely egy bizonyos határig hajlamos elfogadni a rögeszmét (ha megf... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... elsősorban Közép-Európában. A piaristák megtelepedtek Ausztriában (Horn, 1657), Magyarországon (Privigye, 1666), Litvániában (Dambrowicza, 1684), Badenben (Rastatt, 1715) és Erdélyben (Beszterce, 1717). 1683-ban az alapító szülőföldjén, Spanyolországban is gyökeret vertek a piaristák (Moyá). Az első rendházakat tipikusan kisebb, Közép-Európában sokszor protestáns többségű városokb... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... hamarosan udvarbíró, majd nádor lett, tőlük származik a híres Héder nemzetség. A betelepülők zöme azonban paraszt és kézműves volt. Szászok ekkor telepedtek le nagy számban Erdélyben Beszterce és Szeben vidékén.
Ekkoriban csak három igazán városias település volt az országban, Székesfehérvár, Esztergom és Óbuda. A népesség zöme falvakban élt, amelyeknek száma 9-10 ezerr... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hozzávalók (8 személyre):
A tésztához: 4 tojás, 8 dkg liszt, 8 dkg sütőpor. A töltelékhez: 12 dkg szilvalekvár, 30 dkg tejszínhab, 5 dkg porcukor, 10 dkg darált mák, 3 cl triple sec (curacao likőr), 5 dkg magozott aszalt szilva, 2 tasak zselatinpor (2 dkg).
1. A tészta hozzávalóiból hagyományos piskótalapot sütünk. A kihűlt lapot kissé megnyújtófázzuk, őzgeri... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Marton Veronika:
JAJ, A LEGYŐZÖTTNEK!
(TRIANON, 1920. június 4.)
Mottó:
Nem a vesztés a bukás,
hanem a lemondás.
(Delcasse)
Pár éve Romániában, az Ojtozi szorosnál jártam. A szoroson túl Moldva, innen Erdély. Egy nénikével beszélgettem. Ott lakott a hágón: "Tudja kedveském, amíg világ a világ, a magyar határ mindig itt le... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kavargatás mellett így bőven jut idő a folyékony szilva, a jó szatmári pálinka kóstolgatására is.
A hagyományos recept szerint a nem magvaváló nemtudom szilvát és a kimagozott besztercei szilvát miután megmossák, nagy rézüstbe dobják, majd a szabadban katlanra teszik. A lassú tüzeléssel párhuzamosan megkezdődik a kavarás is, amelyhez hosszú szárú kavaróvitorlát használn... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... természetévé vált. Így ismerte Bartókot, a művészt mindenki: pedánsnak és rendszeretőnek.
Évenkénti költözés következett: Nagyszentmiklós után Nagyszőlős, Nagyvárad, Pozsony, Beszterce, majd újra, ezúttal már végleg Pozsony. Az állandó mozgás és változás Bartók zenei fejlődésére nem hatott kedvezően, általában nem voltak képességeinek megfelelő tanárai, vagy nem ismerté... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... (1956) - Bartháné, a patikus
Ünnepi vacsora (1956) - Márta
Rokonok (1954)
Déryné (1951) - Déryné
Egy asszony elindul (1949) - Bangháné, Ilonka
Tűz (1948)
Beszterce ostroma (1948) átdolgozva 1955-ben
XIV. René (1946) Budapesten készült Magyar/Osztrák/Román film befejezetlen maradt,
Idegen utakon (1944) - Máté Judit
Féltékenység (19... |
|
|
|
|
|
